Diszno féreg

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis null Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis Diszno féreg Dögevéssel terjed a fonalféreg Az alábbiakban a mintegy ezer vaddisznó és több mint vörös róka izommintáinak vizsgálatán alapuló tanulmány megállapításait foglaljuk össze. A trichinellák a legelterjedtebb állatról emberre terjedő kórokozók közé tartozó fonálférgek. Az ember rendszerint sertés vagy vadon élő állatok nyers, vagy nem kellően hőkezelt húsának elfogyasztásával fertőződik. A trichinellosisnak ezért nagy jelentősége van a parazita lehetséges gazdáiból származó hústermékek nemzetközi kereskedelmében.

A sertések férgessége elleni védekezés stratégiája Oldalszám: sertés Takarmány állatok férgesség Az elmúlt évszázaddal kezdõdõen az erõsödõ diszno féreg, az ipar, a kereskedelem és az úthálózatok növekvõ területigénye diszno féreg mezõgazdaság által hasznosítható termõföld területének csökkenéséhez vezetett.

A legelõk — zsugorodásuk következtében — egyre kisebb gulyák és nyájak eltartására lettek képesek.

Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat. A féregfertőzés  lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget diszno féreg, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre. A betegség lehet a kórokozó elpusztítására tett kísérletnek, például immunpatológiai reakciónak a következménye is.

A falvakból eltûntek a kondák, a sertések tartása a háztáji gazdaságokban és a diszno féreg szövetkezetek valamint az diszno féreg gazdaságok telepein koncentrálódott. A növekvõ fogyasztói igények az es években mennyiségi jellegûek voltak és a húsellátás elsõsorban az elegendõ hústömeg biztosítását célozta meg.

Ezeknek az igényeknek a kielégítését fõleg a gyors fejlõdési eréllyel rendelkezõ sertésnek az akkori idõszak lehetõségei szerinti egyre fejlettebb intenzív tartásával érték el.

Az állatok termelését az egyre diszno féreg technológiák kidolgozásával és különféle újabb takarmány-keverékekkel egy ideig sikerült fokozni. Az idõ múlásával a mennyiségi diszno féreg igény mellett fokozatosan erõsödött a minõség iránti igény is. A követelményeket kielégíteni igyekvõ, jó minõségû állati termék gazdaságos elõállításához — az állatok igényeit teljes mértékben kiszolgáló diszno féreg tényezõk mellett — egészséges termelõ állományra van szükség. A hazai sertésállomány a klasszikus, járványos sertésbetegségektõl jelenleg mentes, egyes — elsõsorban gazdaságossági szempontokból fontos — vírusos és baktériumos betegségek ellen országos mentesítési programok végrehajtása folyik.

Ennek az is lehet az egyik magyarázata, hogy a parazitózisok általában ritkán okoznak látványos, tömeges elhullással járó állatjárványokat, de a folyamatos termeléscsökkentõ hatásuk jelentõs gazdasági kárt okoz a megnövekedett takarmányigény és a gyengébb termelési képesség miatt. A nagyobb csoportokban együtt tartott állatoknál pl.

A fertõzött vagy beteg állatok a fejlõdésben elmaradnak.

A féregmentes társaikhoz képest az azonos testtömeg elõállításához hosszabb idõre és több takarmányra van szükségük. Ezek a tényezõk jelentõsen leronthatják egy állomány tartásának gazdaságosságát.

A belsõ élõsködõknek, különösen a bélcsatornában élõ férgeknek nagy szerepük van a kártétel kialakításában. A férgesség elleni védekezés nem csak az állatorvos feladata és nem csak a használandó gyógyszer kiválasztásának a kérdése.

A paraziták elleni védekezést az állatorvosnak az állattenyésztõvel és az állomány tulajdonosával közösen, a telep adottságainak és lehetõségeinek figyelembe vételével kell megterveznie és folyamatosan végeznie.

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg

A nagyüzemi sertéshús-termelés hazánkban rendkívül változatos körülmények között folyik. Ez a változatosság nem csak az épületek korának, állagának, szerkezetének, diszno féreg, etetõ- itató és egyéb berendezéseinek állapotában, hanem a sertéstartási technológiáknak a sokféleségében is megnyilvánul. Tartanak fizikailag teljesen leromlott épületekben is sertéseket, de az új telepeken vagy frissen épített épületekben a jelenlegi legkorszerûbb számítógépes vezérlésû programok szolgálják ki az állatokat.

Vannak elhanyagolt, gazos környezetû, mindenféle telepi hulladékkal elborított és a környezet állapotára is igényes telepek is. Meglehetõsen változó az egyes telepeken az állatok ellátásához, az épületek takarításához és karbantartásához rendelkezésre álló munkaerõ képzettsége, létszáma és hatékonysága, továbbá a fizikai diszno féreg könnyítõ és a gazdaságosságot növelõ felszerelésekkel való ellátottság is.

A sertések férgessége elleni védekezés stratégiája

Ez a változatosság azt igényli, hogy egy-egy telepet ne általánosságban közelítsünk meg parazitológiai szempontból, hanem részletesen elemezzük minden szempontból a vizsgált telepet. Ki kell dolgoznunk általános védekezési elveket, de ezeket mindig csak a konkrét telep adottságainak figyelembe vételével lehet eredményesen alkalmazni. A sertések férgei ellen használható modern anthelmintikumokat takarmányban vagy ivóvízben, célszerûen nem egy alkalommal, hanem kisebb mennyiségekben több rendszerint 7—10 napon át kúraszerûen adjuk.

Ennek azért van jelentõsége, mert a csökkentett adag hatására nem jelentkeznek toxikus mellékhatások. A bélsárminták számát és vételének idõpontját meg kell tervezni.

Bélféreg – Hogyan szabaduljunk meg tőle?

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy elvégzett gyógyszeres féregtelenítéssel elértük-e a kellõ hatást, akkor a kúraszerû kezelés utolsó napjától vagy egyszeri kezelés után számított 7—10 nap múlva szedett bélsármintákat kell a vizsgáló laboratóriumba küldeni.

Ha a telep parazitológia állapotát szeretnénk diszno féreg, akkor a férgek fejlõdési idejétõl függõen pl. A telep parazotológiai állapotának felmérése céljából általában vizsgálni kell a vemhes és szoptató kocákat, a hízlaldába frissen letelepített, ill.

Az egyes csoportokból legalább 30—30 mintát kell leishmania paraziták tenyésztése küldeni azért, hogy pontos képet kapjunk a telepen jelenlévõ parazitákról. A vizsgálat eredménye alapján kell kidolgozni a gyógykezelési tervet, amit a férgek kezelésének megelőzésére egy évig — a következõ koprológiai vizsgálat eredményének a megismeréséig — kell folytatni.

Orsóférgek – Wikipédia

Az egy év után kapott vizsgálati eredménybõl ki lehet diszno féreg, hogy a gyógykezelési stratégiánk megfelelõ-e vagy sem. Ha a fertõzöttség mértéke csökken, akkor a tervünk jó, ha nem, diszno féreg a szükséges pont ok ban változtatni kell a kezelési tervünkön. A gyógyszeres védekezési programot ki kell egészíteni az egyéb nem gyógyszeres védekezési lehetõségek szigorú betartásával, ami fontos része az integrált védekezési módszernek.

A nem gyógyszeres védekezési módszerekben még rengeteg tartalék van.

Milyen élősködők szaporodhatnak el a belekben és milyen tünetekkel járhatnak?

Diszno féreg a kiaknázásához nagyon fontos, hogy az alkalmazásukból eredõ elõnyökrõl széles körû tájékoztatást kapjanak az állattartók. Az elsõ és legfontosabb tényezõ a higiéniai követelmények szigorú betartása. Az ma már sok telepen természetes, hogy egy-egy állatcsoport áttelepítése csak az elõírásoknak megfelelõen kitakarított és fertõtlenített helyre történhet. Az elletõ kutricáknak, a választott malacok battériájának és — ahol a technológia ilyen — többnyire az elõhízlaldának rácsos a padozata, így a bélsár a réseken lepotyogva diszno féreg érintkezik az állatokkal, tehát a fertõzõdés lehetõsége csekély.

A hízlaldákban a padozat azonban a legtöbb helyen zárt, a trágyacsatorna feletti rész engedi csak meg a trágya letaposását. Itt el kellene érni, hogy a trágyával rövid ideig érintkezhessenek csak az állatok. A paraziták petéinek a fejlõdéséhez melegre és nedvességre van szükség. Az elégtelen szellõztetés következtében az istállóban a magas hõmérséklet gyorsan kialakul. Ha a vízvezeték-rendszer vagy az önitatók hibásak, akkor a padozat gyorsan benedvesedik és minden feltétel rendelkezésre áll a fertõzõdés kialakulásához.

Azt az alapvetõ járványvédelmi követelményt, diszno féreg egy termelõ egységben elletõ, battéria, hízlaló lévõ állatokat egyszerre egy idõben telepítsék ki és a takarítás és fertõtlenítés után egyszerre telepítsék be, sokan sokféleképpen értelmezik. Amennyiben egy épületen belül egy-egy teremben eltérõ korú állatcsoportok vannak, akkor kötelezõ érvényû szabály, hogy az eszközöket, szerszámokat nem szabad átvinni egyik terembõl a másikba és a gondozó személyzet is csak a számára kijelölt termet lássa el.

Ha különféle férgek és hogyan kell kezelni őket nem lehetséges, akkor a lábbeli és az eszközök fertõtlenítését szigorúan el kell végezni. Mint látható, a termelés gazdaságosságának elérése érdekében komplex program szerint kell védekezni a sertések belsõ élõsködõi ellen.

Hogyan fertőz a férgesség?

Eredetileg a kockázatmentes élelmiszer elõállítása céljából dolgozták ki, de diszno féreg — megfelelõ változtatásokkal bármilyen termelési rendszerben alkalmazható. A HACCP egy módszer arra, hogy azonosítsa, értékelje és kezelje azokat a potenciális veszélyeket, amelyek a termék elõállítása pl. Emellett arra alkalmas rendszer, ami meghatározza, hogy ki, hol, hogyan és mikor végezze az egyes tevékenységeket az eredmény elérése céljából. A módszer és a rendszer együttes alkalmazásával érhetünk el megfelelõen hatékony és igazolható eredményt.

Merényi László.